Josefov a prágai óvároshoz szorosan kapcsolódó, elsősorban zsidó gyökereiről ismert városrész. A mindössze 9 hektár területű, 2000 lakosú negyed múltját zászlaja ma is kifejezi. A vörös alapon sárga Dávid-csillagot ábrázoló lobogót 1357-ben a német-római császárként IV. Károlyként ismert I. Károly cseh király adományozta a prágai zsidó közösségnek. A zászlóban szereplő jelkép zsidó közösséget reprezentáló használatát gyakran említik, mint első hasonló esetet a történelemben. Története
Az első zsidó telepesek már Prága kialakulásának kezdetén, a 10. század kezdetén megjelentek a későbbi főváros környékén. A zsidók egy része nyugatról érkezett, más csoportjaik pedig a Bizánci birodalomból. A két csoport eleinte egymáshoz közel, de külön települt le: a nyugati zsidók a későbbi Régi-új zsinagóga környékén, a bizánciak a Régi iskola (Alte Schul) környékén — ennek helyén ma a Spanyol zsinagóga áll.
A keresztényeket itt is többször sikeresen bujtogatták a zsidók ellen: az első pogrom (1096) után a két közösség összeolvadt, és a mai Josefov területén kialakult az első, fallal körülvett gettó. A zsidók megítélése erősen hullámzott; a törvények egészen 1848-ig megkülönböztették őket az ország egyéb vallású lakosaitól. 1262-ben II. Ottokár Statuta Judaeorum rendeletében önkormányzati jogokat adott a prágai zsidóknak, de továbbra is rendszeresen gyújtogatással, kutak mérgezésével és rituális gyilkosságokkal vádolták meg őket. A legnagyobb pogrom 1389 húsvétján volt, amikor mintegy 3000 prágai zsidót mészároltak le.
A 16. században megalázó megkülönböztetésként a zsidóknak sárga szégyenfoltot kellett viselniük ruhájukon. A negyed fejlődése ennek ellenére töretlen volt, és a század végén érte el csúcspontját. Mordecai Maisel polgármester pénzügyminiszter lett, s pénzével és kapcsolataival elősegítette a városrész fejlődését. A kultúra ugyancsak fejlődött, talmudtudósok, csillagászok, krónikaírók kerültek ki a gettó falai közül, többek között David Gans, Avigdor Karo, Josef del Medigo. Löw rabbi ugyancsak ekkoriban teremtette a Gólemet a legendák szerint.
A gettó utcái az átépítés előttII. József tiszteletére, aki türelmi rendeletében a zsidók helyzetét is rendezte; a hátrányos megkülönböztetések legtöbbjét eltörölte. Emlékére 1850-ben az addig Zsidóvárosnak (Židovské město) nevezett települést Josefovra nevezték át – ugyanebben az évben közigazgaásilag is Prága részévé tették. 1893 és 1913 között főleg egészségügyi megfontolásokból a túzsúfolt, jó részt komfprt nélküli házakból álló negyed nagy részét lerombolták, majd párizsi mintára újraépítették. Ennek emlékét őrzi nevében a Párizsi utca (Pařížská), Prága egyik legelegánsabb utcája is. Az egykori városból mára mindössze a régi városháza, hat zsinagóga és a temető maradt meg: elhinni is nehéz, hogy egykor 180 000 ember élt itt.
A második világháború alatt a náci megszállók a területen egyfajta kiállítást szerettek volna berendezni, „egy kihalt faj egzotikus múzeumát”, ahol az Európa egészéből összerabolt zsidó ereklyéket mutatták volna be. A prágai zsidó közösség szinte teljes egészében elpusztult a megszállás eredményeként: ma mindössze 2000 zsidó él Prágában.
A megmaradt zsidó emlékeket az Állami Zsidó Múzeum tartja fenn; többségükben a prágai zsidóság múltját és életmódját ismertető kiállításokat rendeztek be. Az egyetlen kivétel a Régi-új zsinagóga, ami a prágai zsidó közösség tulajdona maradt, és jelenleg is használják (következésképpen oda külön kell jegyet venni, míg a múzeum kiállításait közös jeggyel tekinthetjük meg).
Nevezetességek
Franz Kafka szülőháza;
Régi-új zsinagóga,
Az Állami Zsidó Múzeum részei:
Maisel-zsinagóga,
Pinkász-zsinagóga,
Magas zsinagóga,
Klausz-zsinagóga,
Spanyol zsinagóga,
Zsidó Tanácsháza,
Régi zsidó temető;
Iparművészeti Múzeum (UPM);
Szent Ágnes-kolostor
Szentlélek-templom;
Szent Simon és Júdás-templom;
Szent Castullus-templom.
|
